Néhány évtizede még nem is hallottunk a tapadóhídról, ma pedig nincs építkezés, amelynél ne fogyna el több liter.
A tapadóhidak, ahogyan a nevük is mutatja, két felület közötti tapadást javítják. Olyan diszperziós kötőanyagot tartalmazó mélyalapozók, amelyek csökkentik és egyenletesebbé teszik az alapfelület nedvszívó képességét. Kül- és beltérben egyaránt eredményesen alkalmazhatóak festék, vékonyvakolat felhordása, illetve felületi hibák javítása előtt beton és habarcsfelületek, glettelt hőszigetelések, valamint azbesztcement, gipsz és műkő elemek tapadásjavító alapozására.
A tapadóhidakat általában koncentrátumként forgalmazzák és a gyártó útmutatása szerint vízzel hígíthatóak. Bár funkciójukat tekintve a tapadóhidak ugyanazt tudják, mégis érdemes egy-egy termékhez a termékhez készült, univerzális mélyalapozót alkalmazni. Pl. a Toscana termékekkel történő felületképzés előtt különösen ajánlott Toscana univerzális alapozó-t, Vliesin-nel történő festés előtt különösen ajánlott Vliesin fixatív diszperziós alapozó-t használni.
A tapadóhidak mindenféle szennyeződéstől mentes felületre hordhatóak fel. Felhordás előtt a felültetet alaposan meg kell tisztítani a portól, az olajtól, a zsírtól és a felületi sérüléseket is ki kell javítani. A mélyalapozókat ecsettel és teddy-hengerrel is fel lehet hordani, azonban a használatuk tűző napsütésben és +5°C alatti hőmérsékleten nem javasolt.
A mélyalapozáshoz használt eszközök száradás előtt, vízzel kimoshatóak, tisztíthatóak.
Mindig csak annyi koncentrátumot érdemes felhígítani, amennyi az adott felületre szükséges és használat előtt mindenképpen el kell olvasni a gyártó útmutatását, hogy a hígítás megfelelő legyen, illetve a következő munkafolyamatot ütemezni lehessen. Vannak olyan mélyalapozók, amelyeknél az a javaslat, hogy az alapozó teljes megszáradása előtt, ún. „nedves a nedvesre” technológiával hordható fel a következő réteg, ám vannak olyan tapadóhidak is, amelyeknél a teljes száradás után lehet folytatni következő munkafázist.